Volt idő, amikor a búcsúkban (Lehet, hogy a fiatalabbak számára ismeretlen ez a fogalom?) még nem állították el (nagyon) a légpuskák célzógömbjét, így meglehetősen jó cuccokhoz juthatott az akinek sikerült eltalálnia a pálcát.
Ma már csak néhány településen tartanak búcsúkat. Általában más-más okból, valamire mindig volt fogni azt, hogy ringlispilesek érkezzenek a búcsútérre és az édességárusok kakasnyalókát és törökmézet kínáljanak minden mennyiségben. Az én városomban a búcsú valahol tényleg búcsú volt mindig, ugyanis hagyományosan augusztus utolsó vasárnapján tartják, tehát a nyárnak is búcsút intünk vele. (az már más kérdés, hogy bányászvároban nőttem fel, tehát szeptember első hétvégéje a város másik végén ugyanezekkel az adottságokkal, mint bányásznap újra átélhető volt)
A blogon bemutatásra kerülő műanyag csontváz az "egypálcás" dolgok közé tartozott, tehát sokkal könnyebb volt hozzájutni, mint egy öt pálcás szív alakú Rambo III párnához, ami gyakorlatilag már kimondva olyan oximoron, amit képtelenség megfejteni, nemhogy ott vizuálisan átélni.
A csontváz kb 14 cm hosszú, végtagjait apró aluminiumdarabok rögzítik. A kidolgozását nem nevezhetném még közepesnek sem, de a nyolcvanas évek második felének meghatározó figurája volt, autók visszapillantóján, kerékpárokon, hátizsákokon, számtalan helyen fityegett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése